Ereklyetartó házioltár

Ereklyetartó házioltár
Ereklyetartó házioltár
Ereklyetartó házioltár
Ereklyetartó házioltár
magyar
Mester: Ottavio Miseroni (1567-1624) köre
Készült: Prága, 1620 körül, a talapzat 18. századi kiegészítés
Technika: ébenfa, arany, ronde bosse és beágyazott zománc, gyöngy, achát, heliotrop, jáspis, kalcedon
Méret: m. (talapzat nélkül) 45 cm
Proveniencia: Egykor a bécsi császári kincstárban. Mária Terézia 1775-ös látogatásakor adományozta párjával együtt a Pannonhalmi Főapátságnak.

Ébenfa architektúra, az előreugró középrész félköríves fülkéjében és a predella fülkéiben női szentek ereklyéivel. A szélső mezők párkányokkal tagolt három szintjén és az oromzaton a fülkékben ronde bosse zománcos arany figurák. Az oldalsó mezőkben 12 női szent Szent Ágnes és Borbála, Szent Cecília és Katalin, Sienai Szent Katalin és Mária Magdolna. A jobb oldalon Egyiptomi Mária, és Szent Klára, Szent Euphemia(?) és Erzsébet, Szent Dorottya és Ilona. Az oromzat két félköríves fülkéjében szintén ronde bosse zománcos figurák holdsarlón álló Mária Gyermekkel illetve Szent Anna harmadmagával. A predella előreugró részén az osztrák Habsburg címer, az oromzat tympanonjában négyelt pajzson a cseh oroszlán, illetve az Árpádok hétszer vágott pajzsa, a szívpajzson az osztrák és stájer pólyák. Az osztrák illetve a stájer pólyás címert a 17. század első tizedétől használták a német-római császárok. A címerek alapján udvari rendelésre készülhetett a két ereklyetartó, melyek valószínűleg azonosak a bécsi császári kincstár 1758-as inventáriumában szereplő két ébenfa oltárral.